A mályvát mindenki szereti. Nemcsak szép, de rendkívül igénytelen növénynek is tartják számon. Körülbelül kétszáz fajtája él. Évelő, bokros és pozsgás változatai a népszerűbbek. A mályva 20-150 centi között nőnek. Nagyon szereti a fényt, a fagyot viszont nehezen viseli el. Ha a leveleit megdörzsöljük, erős muskotályos illatot árasztanak. A muskátli töveket nemcsak a szépségükért szokták elültetni, hanem az illata miatt is. A muskátli vírusos betegségeit mindig jó ismerni. A levélnek nem szabad túlzottan fodrosnak lennie. Kora tavasszal, a fiatal leveleken vehető észre. Csillag alakú klorotikus foltok jelennek meg, ezek szakítják meg a levél szöveteit. A levél széle felhólyagosodik. A agyon fertőzött levél tetején sötét folt vehető észre. A muskátli gyűrűs foltossága is ebben az időszakban fejlődik ki. Sárga színe van, és szabálytalan foltokban jelenik meg. Ahogy nő a levél, annál halványabbak lesznek a foltok is. A muskátli így törpenövésűvé válik. Az összenövések is ebben a periódusban alakulnak ki. A muskátli sárga érhálózatúsága is egy vírusnak köszönhető. A levelek halványabbak lesznek. Ezt a fajta betegséget a levéltetvet terjesztik. A muskátli levéltorzulása is nagyon népszerű betegségnek mondható. Az uborka mozaik vírus okozza. A levelek kisebbek lesznek, és le is hullnak. A muskátli virágszín törése azt jelenti, hogy csíkokban jelennek meg a színek a szirmokon. Hasonlót a tulipánoknál figyelhetünk meg. A muskátli nekrózisa számít talán a legsúlyosabbnak. A levél torzul, és összezsugorodik. A virág és a bimbó az megmarad. A szárán barnás csíkokat figyelhetünk meg.