A felszámolási eljárás menete: írásbeli fizetési felszólítás, kérelem a bírósághoz, a fizetésképtelenség megállapítása, a felszámoló kijelölése, a követelések bejelentése, a vagyon értékesítése, végül a zárómérleg, a vagyonfelosztás és a cég törlése.
A felszámolási eljárás menete akkor kerül elő, amikor a tartozások már nem fizethetők, és a hitelezők lépni kezdenek
Egy szállító három hónapja várja a kifizetetlen számláit, a megrendelő pedig a felszólításokra sem válaszol. Ilyenkor a hitelező rendszerint azt latolgatja, érdemes-e felszámolást kérni, és mi következik utána. Hogy mi vár rá, azt jól mutatja a felszámolási eljárás menete: írásbeli fizetési felszólítás, kérelem a bírósághoz, a fizetésképtelenség megállapítása, majd a felszámoló kijelölése. A kérelem sorsát gyakran a felszólítás dönti el, mert ha hiányzik belőle a tartozás jogcíme, összege vagy a teljesítési határidő, a kérelem elbukhat.
Az adósnál is gyorsan telik az idő. A bíróság értesítése után nyolc napja van nyilatkozni arról, elismeri-e a tartozást, és a hallgatást a bíróság a fizetésképtelenség jeleként kezeli. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, a cég neve mellé az „f. a.” toldat kerül, a vagyonáról pedig a felszámoló rendelkezik, a korábbi vezetés nem. A felszámolás kezdő időpontjában a cég minden tartozása lejárttá válik. A felszámoló ezután felméri és értékesíti a vagyont, nyilvántartásba veszi a hitelezői igényeket, az eljárás pedig a zárómérleggel, a vagyonfelosztással és a cég törlésével ér véget.
Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás a felszámolási eljárásban az adott jogterületre szakosodott ügyvédet adja az ügy mellé
Felszámolási ügyben a bíróság, a felszámoló és a másik fél előtt olyan ügyvédre van szükség, aki ismeri a csődtörvény szabályait és a kielégítési sorrend gyakorlatát. Ezért érdemes tudni, hogy az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás 2012 óta működik, több ezer ügyet sikeresen lezárt, és minden megbízást az adott területre specializálódott ügyvéd visz. Az iroda magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt dolgozik.
A bonyolultabb felszámolásokban dr. Asztalos Dániel adójogi szakjogász képviseli az ügyfeleket, ami azokban az ügyekben számít, ahol az eljárás adózási kérdéseket is felvet. Az iroda a végrehajtásban és a behajtásban hitelezőket és adósokat is képviselt, így mindkét fél érvelését ismeri. A hitelező ezért már a felszólítás megfogalmazásakor számolhat azzal, mit fog vitatni az adós. Az adós pedig látja, hol van valódi mozgástere, és hol nincs.
Hogyan zajlik az ügyintézés az első egyeztetéstől az eljárás lezárásáig, és mit kap az ügyfél az egyes lépésekben
Az ügyintézés egyeztetéssel indul, amely díjas, és nem kötelez megbízásra. Az ügyfél előre elküldheti e-mailben a szerződést, a számlákat és a levelezést, így az ügyvéd már iratokkal a kezében látja, hol tart az ügy a felszámolási eljárás menete szerint. A beszélgetés személyesen, telefonon vagy videóhíváson is megtartható, külföldről is, ezért egy-egy kérdés miatt nem kell hazautazni. Az egyeztetés végére az ügyfél tudja, milyen típusú ügyről van szó, milyen határidők futnak, és melyik lépéssel kell indulni.
Hitelezői oldalon ezután a fizetési felszólítás és a felszámolási kérelem elkészítése következik. Utána jön a követelés bejelentése a felszámolónál, amelyet a közzétételtől számított 40 napon belül kell megtenni, hogy a követelés határidőben érkezettnek számítson. A bejelentésnél az ügyvéd azt is megnézi, a kielégítési sorrend melyik kategóriájába esik a követelés. Adósi oldalon a nyilatkozat, az iratok és a vagyon átadása, valamint a felelősségi kérdések a fő feladatok. A végén a felszámoló zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít, és ha a követelés nem térült meg, behajthatatlansági igazolást lehet kérni, amellyel a hiányzó összeg a könyvelésben leírható.
Mi alapján érdemes ügyvédet választani, ha az ügy felszámolással és követeléskezeléssel jár
Az első szempont, hogy név szerint kiderüljön, ki viszi az ügyet, és az adott jogterületre szakosodott ügyvéd-e. Felszámolásnál ez többet jelent az általános jogi ismereteknél, mert a kielégítési sorrend, a vezetői felelősség és az adózási kérdések egymásba érnek. A sorrend azért fontos a hitelezőnek, mert a felszámolás költségei, a munkabérek és a zálogjoggal biztosított követelések megelőzik az egyéb követeléseket, így sok szállító csak részben jut a pénzéhez. Ezért gyanús, ha valaki előre megtérülést ígér, hiszen az a cég vagyonától és a követelés besorolásától függ.
A második szempont a rugalmas elérhetőség, mert a határidők nem várnak arra, hogy az ügyfél bejusson az irodába. A harmadik, hogy az ügyvéd mindkét oldalt ismerje: a hitelezőnek tudnia kell, mire számítson az adóstól, a cégvezetőnek pedig azt, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben hozott döntései miatt a bíróság vizsgálhatja a felelősségét. Jó jel, ha az ügyvéd már az első beszélgetésen elmondja, hogy a felszámolási eljárás menete alapján melyik szakaszban van az ügy, és szóba jöhet-e csődeljárás vagy egyszerűsített felszámolás. Ha a bíróság a vezető felelősségét megállapítja, a vezető a saját vagyonával is felelhet.