Az igazán jó minőségű talajoknak és kimondottan jó éghajlati adottságoknak köszönhetően, az ország bővelkedik szőlőtermesztésben jártas helyekben. Az egyik ilyen híres a magyar borvidékek közül a Soproni-hegység dombjain terül el, mindösszesen 4300 hektáron, amiből 1800 hektárnyi részen folytatnak intenzív szőlőtermesztést.

A Soproni borvidék, szőlővel foglalkozó hagyományai és történelme a római korig nyúlik vissza, de előfordulhat, hogy ennél jóval korábban, már a kelták idejében is lehetett itt rendszeres szőlőtermesztés és feldolgozás. Ez abból következtethető, hogy a Scrbant nevű kelták által létrehozott települést, a magyar borvidékek ezen részén a rómaiak veszik át, valamikor az időszámításunk előtti első században.

Az említett kultúra híres volt a bor iránti szenvedélyéről, majdnem annyira, mint amilyen a magyar. A Sopron bora egy közepes testű, igazán jó savtartalommal büszkélkedhető, üdítően frissítő hatású ital, ami a magyar borvidékek igazi büszkesége. A vidéken a híres Kékfrankos mellett, sok nemzetközinek mondható fajta is megtalálható.