Az időtállóság kifejezetten fontos, bármilyen anyagról is legyen szó. Azonban ennek a kialakítása nem minden esetben egyszerű feladat. A tervezők gyakran éveket töltenek azzal, hogy tökéletesítsenek egy technológiát, ami aztán kikerülhet a piacra. Valahogy ugyanez történt a betonkerítés esetében is. Az anyag maga eléggé érdekes szerkezetű.

Amikor megszilárdul a beton, akkor egyetlen molekulává olvad össze, de ennek ellenére a szerkezete nem teljesen tömör. Vannak benne apró rések, pórusok, amelyek segítik a folyadék elvesztésében. Ezen keresztül párolog el az össze víz. Ez azonban azt is jelenti, hogy a betonkerítés sérüléseknek lehet kitéve. Ahol megtörtént a folyadékvesztés, ott egy része annak vissza is szívódhat.

Ez aztán azzal járhat, hogy a fagyos évszakban a folytonos tágulás miatt a szerkezet romlásnak van kitéve. A betonkerítés így idővel sérül. A modern rendszerek azonban már teljesen pórusmentesek, így mindez nem jelenthet semmilyen problémát és sokkal tovább tartanak az előre gyártott elemek, mint elsőre gondolnánk azt.