A pecázás ma már egy teljesen hétköznapi dologgá vált. Amikor elindulunk, a legtöbb esetben olyan helyre megyünk, ahol fizetni kell azért, hogy áztathassuk a csalinkat. Ahány hely, annyi szokás alapon minden tónál más szabályok érvényesek a súly korlátozására, ezért nem árt, hogy mi is vigyünk magunkkal olyan eszközt, mint a halmérleg, hogy tudjuk mihez tartani magunkat.

A horgászat az erre kialakított helyeken bizonyos összeg fejében történik, aminek arányában több esetben lehet bizonyos mennyiségű halat hazavinni. Van, ahol darabra és méretre korlátozzák ezt, de van olyan, hogy súlyra megy a dolog. Sok esetben azt is kikötik, hogy milyen tömeg felett nem lehet hazavinni halat, mert a tulajdonosok figyelnek arra, hogy az úgynevezett trófea halak megmaradjanak, mert ezek vonzzák igazán a pecásokat.

Amennyiben van nálunk egy alkalmas halmérleg, akkor a fogások közben nyomon tudjuk követni, hogy mikor értük el azt a tömeget, aminél többet már nem vihetünk el. Ha mégis tovább halászunk, az ezután fogott halakat már egyenesen engedhetjük is vissza, mert amúgy sem vihetjük haza.